Jelenlegi hely
 |
Én ott születtem, a Nagymező utca 52-ben. Ez furcsa dolog volt, mert a nővérem kórházban született, anyám azzal nem volt megelégedve, és akkor is volt rá lehetőség, hogy otthon szüljenek, és volt egy orvos is, és mondta az anyám, hogy akkor ő most otthon fog szülni. Nagy dráma volt, mert karácsonykor bújtam ki, december 23-án. A mamám szerintem igyekezett, nehogy 24-e legyen, mert akkor nem jön ki az orvos. Szóval én ebben a Nagymező utcai háromszobás lakásban jöttem a világra 1927. |
1945 decemberében születtem én. Alsósimán éltünk hét-nyolc éves koromig. Ott jártam az első két osztályt. Bálintbokorban volt az iskola. Az öcsém 1947. július 8-án született, a húgom pedig 1951. június 26-án. |
Éjszaka a Kurta patak fejében hatalmas zápor esett. Olyan, hogy a magas hegyekről leomló víz a Somlyó patakát, amely ér számba is alig megy el, hatalmas folyóvá duzzasztotta. A folyó útján mindent ölébe kapott, és vitte az Olt felé. Állatokat, kisebb házakat, a Cziffra Elek malmát is felkapta, és úgy elvitte, hogy csak a Petresek és Salamonok fűzfái tudták megállítani. |
|
Az édesapám és édesanyám házasságkötésük után Egerben telepedtek le. A Fürdő utca 2-ben születtem 1929-ben, ezt pontosan tudom, de az épületet lebontották, s azóta azt a területet beépítették. Később több helyen volt lakásunk, ahogy édesapámat helyezte a MÁV egyik helyről a másikra, Egerből Hatvanba, akkor Hatvanból vissza Egerbe, végül Egerből Miskolcra. A lakást nem kellett eladni soha, MÁV szolgálati lakásokban laktunk. |
 |
1924. augusztus 11-én születtem Komáromban, mégpedig Dél-Komáromban, az anyaországi Komáromban, és annak is azon a részén, amelyet abban az időben Konkoly-telepnek hívtak. Azért hívták Konkoly-telepnek, mert a Konkoly famíliának volt ott a birtoka. Édesanyám ennek a Konkoly-Thege famíliának a leánya volt. Lánykori neve Konkoly-Thege Gizella. Anyai fölmenőimnek a XIII. század óta írásos nyomai vannak: Komárom megyeiek. És ezek a Konkoly-Thege-birtokok, amelyeket én örököltem. |
A szüleim házassága közvetített házasság volt. Apám már unta a legényéletet, és meg akart házasodni. Egy barátja, ismerőse összehozta a nagyapámmal, Algai Ignáccal, akinek volt egy eladó lánya. És Irén néni, aki bizonyára elég kritikus volt a sógornőivel szemben, azt mondta, hogy ez a házasság abszolúte nem stimmelt az elején. Ő anyámat nem találta elég szépnek. Pedig szerintem szép volt. És végül összeboronálódtak. Ez egy kései házasság volt. Apám 1881-ben született, anyám meg 1893-ban. |
 |
 |
 |
Amikor a szüleim fölköltöztek Gyuláról Maglódra, akkor született egy gyerek, ’24-ben, egy kislány, de pár nap után meghalt. Emlékszem rá, a temető nem messze volt a lakásunktól, két temető van Maglódon, a templom melletti benn a községben, ott volt eltemetve. És a szomszédasszonyé is, mert egy konyha, két szoba, és ott is lakott egy család, erre meg mi laktunk, egy szobában. Közös konyha volt. És őneki is volt egy kislánya, egy gyerek, aki meghalt, és ott voltak egymás közelében eltemetve. |
 |
 |
 |
1926. március 15-én születtem mint Molnár Judit. Ilyen hősies lányka voltam, hogy ezen a jeles napon mertem születni! |
|
Én 1929. január 20-án születtem. Az almáskamarási nagyapám másik fia után – aki az első világháborúban meghalt – kaptam a Pfeff Vilmos nevet. Az öcsém 1932-ben született, anyánk meghalt a születésekor. Anyám háznál, bábaasszonnyal szült. Az is lehetett, hogy valami műhiba történt, de anyám akkor már 38 éves volt, és szült egy nagy fiút, ami túlságosan igénybe vette. Nekem összesen három évem volt az édesanyámmal együtt. |
 |
Budapesten születtem, bár a család akkor Kunszentmiklóson lakott, a papám ott volt szolgabíró. Én voltam a harmadik gyerek. Zsuzsanna nővérem Gyulán született, Hintsch Elek nőgyógyásznál, mivel a nagymamám, Erkel Mária gyulai, és a mamám az első gyerek születésekor hazament az édesanyjához. Mária nővérem születése előtt a szüleim lementek Pécsre a rokonokhoz. |
Szerintem apám végigudvarolta a boltot, meg nemcsak azt, aztán kikötött Irénkénél. Lehetett a dologban egy nyomós érv is, én. Elmúltam tizenhat, amikor megláttam, hogy a kis Bibliába, amit a szüleim a házasságkötéskor kaptak, be van írva az esküvő napjának dátuma: 1936. szeptember 13. Hát akkor már tudtam kilencig számolni, nem okozott nagy fejtörést, hiszen 1937. február 22-én születtem. Sose kérdeztem rá, de egyértelmű. Apám családja befogadta anyámat. |
 |
 |
1920 júniusában összeházasodtak, 21-ben megszülettem én. Mire végre megkereszteltek, nyolchónapos voltam, pedig akkoriban a gyerekeket születésük után azonnal megkeresztelték. Anyám református lévén, biztosan fontosnak tartotta, hogy én is református legyek, hiszen a lányok az anya vallását követték. Ki is töltötték az anyakönyvi kivonatot: Kovách Erzsébet, református. Ez volt áprilisban, és a következő januárból van egy katolikus keresztlevelem. |
Nyíracsádon születtem, 1919-ben. A szüleim a Kupferstein-uradalomban dolgoztak. Apám, Rosenzweig János sáfár volt, ez olyan kulcsárféle megbízatás, édesanyám, Schwarz Berta pedig a gazdasszony mellett volt cseléd. Apám két elemit végzett, anyám analfabéta volt, minden hivatalos iratra két keresztet rajzolt a neve helyett. Két év után elköltöztek egy Újléta melletti tanyára, ahol kibéreltek egy kis birtokot. Hat hold homok volt és három hold szőlő. |
|
1937. május 23-án születtem Budapesten, értelmiségi családban. Édesapám gépészmérnök volt, édesanyám nem járt el dolgozni. Hárman vagyunk testvérek. A bátyám 35-ben született, az öcsém 41-ben. Az I. kerületben, az Ág utcában laktunk. A háború előtt jó körülmények között éltünk, utána nehezen, szűken. |
 |
1934. november 19-én születtem a Vöröskereszt Kórházban. |
Szokatlan körülmények között jöttem a világra. Apám mint fiúgyereket magáénak fogadott, de én csak nagyon későn tudtam meg, hogy nem ő a vér szerinti apám. 1919-ben születtem. Az azt megelőző időszakban még létezett a császári és királyi hadsereg, de azon belül volt a magyar honvédség és huszárság, és ennek kettes számú huszárezrede ott állomásozott Gyöngyösön. Be volt hozzánk szállásolva egy huszár főhadnagy. Kubinyi Arisztidnek hívták. Nagyon-nagyon jóképű fiatalember volt. |