Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Rátai Gábor (1941)
    Tolmács. 1956-ban a VII. kerületi pártházban működő fegyveres csoport tagja. 1967-1990 között Svédországban élt.
    [nyilvános] »360« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Ravasz Győző (1925)
    Gazdálkodó, könyvelő Erdélyben. 1956-ban szimpatizált a magyar forradalom eszméivel, 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tizenöt év kényszermunkára ítélte. 1989 óta a helyi RMDSZ alapító tagja, majd a földosztó bizottság elnöke.
    [nyilvános] »533« 1993., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Rédey Pál (1923–2002)
    Evangélikus lelkész, újságíró. 1950-1956 között Dezséri László evangélikus püspök közvetlen munkatársa, hivatalvezetője. Az evangélikus zsinat tagja.
    [kutatható] »28« 1986., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: M. Kiss Sándor.
  • Redő Éva Gáspár Sándorné (1907-2000)
    Üzemmérnök, illegális kommunista. Emigráns Bécsben és a Szovjetunióban, 1946-os hazatérése után Budapesten textilgyári igazgató, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, majd kutató közgazdász.
    [nyilvános] »8« 1985-1986., 21 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Regéczy-Nagy László (1925–2021)
    Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke.
    [zárt] »187« 1988,2008., 7+5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András, Tóth Mária.
  • Regéczy-Nagy Márta (1957)
    Gyógypedagógus. Regéczy-Nagy László lánya. Regéczy-Nagy László (1925). Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke. [GY]
    [nyilvános] »610« 1995., 4 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Rehák István (1938)
    Filmtechnikus. 1957. január 11-én Andaunál kelt át a határon. 1958-ban a Kammer am Attersee-i (Felső-Ausztria) a magyar gimnáziumban érettségizett. 1964-től 1999-ig filmlaborban dolgozott.
    [kutatható] »907« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Reismann Mariann (1911-1991)
    Fotóművész. A Magyar Fotóművész Szövetség alapító tagja. Az interjúban számos általa fényképezett személyről is megemlékezik.
    [kutatható] »182« 1986-1987., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kincses Károly.
  • Rentoul Ferenc (1915-2008)
    Jogász, újságíró. 1938 óta Angliában emigráns, 1941-től a BBC munkatársa. 1949 és 1975 között a BBC magyar osztályának vezetője. 1956 novemberében magyarországi menekültekkel Ausztriában készített interjúit elküldték az ENSZ Ötös-bizottságához, amely a magyar kérdés kivizsgálásával foglalkozott.
    [kutatható] »151« 1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Réti Ervin (1928–2015)
    Külpolitikai újságíró. 1945-től a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom aktivistája, VIII. kerületi függetlenített titkár. 1950-56 között a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1956. október 22. és november 1-e között Varsóban tartózkodott. November 9-én a szovjetek letartóztatták, és nyolc napig fogva tartották. 1956 decemberétől 36 évig az Esti Hírlap munkatársa, külpolitikai rovatvezető volt. Közel-Kelet szakértő, a televízió külpolitikai műsorainak állandó résztvevője.
    [kutatható] »851« 2006., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Retmaniak, Anna (1938)
    Lengyel rádiós újságíró. 1956-ban az első lengyelországi segélyszállítmányt kísérte Budapestre. A forradalom idején készített riportsorozatát a Lengyel Rádió sugározta.*
    [nyilvános] »620« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Révai Gábor (1947)
    műfordító, újságíró, könyvkiadó. Révai József kommunista kultúrpolitikus fia. 1968-ban egyetemistaként felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Pór György-féle maoista perben, és kirakták az egyetemről. Rövid ideig gyári munkás volt, majd filozófia szakon diplomázott. 1989-ig nem kapott állást, szabadúszóként filozófiai műveket, majd regényeket fordított német nyelvből. Néhány évig maszek asztalosként dolgozott. 1991-1993 között Budapest főpolgármesterének sajtófőnöke, majd a Budapesti Újság főszerkesztője volt. 1998-2002 között a Magyar Könyvklub vezetője volt. A Révai Digitális Kiadó vezetője.
    [zárt] »942« 2008-2009., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Révész András (1909-1996)
    Jogász, szociáldemokrata politikus. 1929-től a szociáldemokrata párt tagja volt. 1929-től a Városházán dolgozott tisztviselőként. 1945-ben az SZDP budapesti szakszervezeti titkára volt. 1950-ben a Kéthly Anna-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után jogtanácsosként dolgozott. 1956-ban az SZDP főtitkárhelyettese lett. 1988-ban ismét bekapcsolódott a politikai életbe.
    [kutatható] »5« 1986., 47 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kovács András.
  • Reviczky István (1923)
    Könyvelő. 1950-1965 között a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat főkönyvelője. 1965-től az Országos Szakipari Vállalatnál középszintű vezető.
    [kutatható] »1051« 1983., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Rimán János (1920-1997)
    Hengerész. A Lenin Kohászati Művekben kiemelt szakmunkásként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1980-as nyugdíjazásáig korábbi munkahelyén alacsonyabb beosztású szakmunkásként dolgozott.
    [nyilvános] »267« 1991., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Rimán Sarolta (1952)
    Üzletkötő Miskolcon. Rimán János lánya. Rimán János (1920-1997). Hengerész. A Lenin Kohászati Művekben kiemelt szakmunkásként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1980-as nyugdíjazásáig korábbi munkahelyén alacsonyabb beosztású szakmunkásként dolgozott. [GY]
    [kutatható] »647« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Ritecz József (1933)
    Börtönigazgató. Önkéntesként harcolt a koreai háborúban. A forradalom idején a Práter utca 31. szám alatti iskola épületének a parancsnoka volt, Jocó néven ismerték. A forradalom bukása után Svájcban telepedett le. *
    [nyilvános] »739« 2000., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Róbert László (1926–2019)
    Újságíró. Részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1950-től a Magyar Rádió, majd a Népakarat és a Népszava munkatársa. 1956. október 23-26. között a Magyar Rádió épületében tartózkodott, részt vett annak védelmében. 1973-ban a saigoni fegyverszüneti ellenőrző bizottság tagja.
    [kutatható] »98« 1987., 31 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Róbert Mária - Litvai Péterné közös életútinterjú (1932 és 1906)
    Róbert Mária (1932), biztosítási alkalmazott. 1956-ban az USA-ba emigrált. Édesanyja, Litvai Péterné (1906), gyógyszerész a hatvanas években követte őt az Egyesült Államokba. 1999-ben együtt hazatelepültek.
    [kutatható] »754« 2002., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Rokonál Miklós (1929)
    Katonatiszt. 1956 őszén Szentendrén műszaki tiszt, 1956. november 1-től a budakalászi nemzetőrség katonai tanácsadója volt. A forradalom leverése után nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, ezért leszerelték a hadseregből. Ezt követően munkás, majd Százhalombattán sportvezető volt.
    [kutatható] »695« 1998., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából I.
    Baranyi Mária (1974), romungró roma származású újságíró, szociális munkás, önkéntes segítő. 2009–2015 között a Magyar Rádió Hírszerkesztőségének munkatársa volt. 2016 óta az óbudai családsegítőben mediátorként dolgozik. https://www.memoryofnations.eu/en/baranyi-maria-1974 Berki Judit (1956), óvónő, művelődésszervező, szociális munkás, szociálpolitikus. Az ország első lakásotthonának volt a vezetője hét éven keresztül Bátonyterenyén, majd az idősek otthonát vezette. 1996-ban részt vett a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének alapításában, és 2002-ig a szövetség elnöke is volt. 2000-ben szakmai irányításával hívták életre a Bátonyterenyei Tanodát. 2002-től 2004-ig a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős államtitkárságát vezette. 2004 és 2010 között a Nógrád Megyei Esélyek Háza vezetője volt, 2006 és 2008 között pedig a Bátonyterenyei Közművelődési Központ és Könyvtár igazgatójaként dolgozott. Az MTA Gyermekszegénység Elleni Programjának munkatársa. https://www.memoryofnations.eu/en/berki-judit-1956 Hegyesiné Orsós Éva (1954), tanár, népművelő. 1981–84 között tanított, majd az MSZMP VI. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1988–90-ben a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője volt, majd 1995-ig Csehák Judit MSZP-képviselő közvetlen munkatársa a Képviselői Irodaházban. 1995–98 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Ezt követően az Európai Tanács szakértője, illetve a Mediátor Alapítvány munkatársa volt. 1999–2002 között Budapest VII. kerületében a polgármester tanácsadója lett. 2002-től másfél évig helyettes államtitkárként a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. Részt vett az Idősügyi Tanács megalakításában. 2003–2010 között a Szerencsejáték Zrt. humán igazgatója volt. Jelenleg az Életet az Éveknek Országos Szövetségnek és a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Civilben lánya, Szalóki Ági énekesnő munkáját segíti. https://www.memoryofnations.eu/en/hegyesine-orsos-eva-1954
    [nyilvános] »1165« 2016–2017, 2 ív+2,5 ív+ 3,5 ív, fotók, hangfelvételek.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából II.
    Horváth Ferenc (1966), rendőrtiszt, jogász. 1986–2008 között Budapesten különböző pozíciókban rendőr. 2008 óta nyugalmazott rendőr őrnagy. 2005 óta alapító elnöke a Roma Rendőrök Országos Egyesületének. 2007-től 2012-ig hátrányos helyzetű fiatalok számára klubot működtetett. A Magyarországi Cigánypárt elnökségi tagja. 2016 óta Tiszavasváriban a cigányok között közösségszervező munkát végez.  Joka Daróczi János (1962), újságíró. 1980-tól roma táborok szervezésében vett részt. 1984–1992 között Budapest XIV. kerületének Tanácsi Hivatalában, majd Önkormányzatánál előadó volt. Közben néhány évig keramikus kisvállalkozást vezetett. 1997-ben végzett a Wesley János Lelkészképző Főiskolán szociális munkás szakon, majd 2001-ben az ELTE BTK szociálpolitikus szakán. Újságíró munkája 1992-ben indult a Magyar Televízió Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségében. 2011-ben elbocsátották. 2005-ben többekkel közösen létrehozta a Roma Produkciós Iroda Alapítványt (RPIA), mely feladatául tűzte ki a roma származású újságírók létszámának növelését a magyar médiában. PHARE Roma Program szakértője és a budapesti Rádió C külsős munkatársa volt.  Nagy Gusztáv (1953), tanár, műfordító. Amikor Budapestre költözött, roma értelmiségiek felkarolták. 1986–90 között újságíró gyakornok, majd újságíró volt az első cigány újság, a Romano Nyévipenél. 1991–93 között az Amaro Drom cigány folyóirat munkatársa volt. 1995–1997 között a Rom som Kethano Drom folyóirat főszerkesztője volt. 2013-ban a Kossuth Rádió Nemzetiségi Adásának riportere. 1994 óta a Kalyi Jag Nemzetiségi Iskola cigány (lovári) nyelv és irodalom tanára és a színjátszó kör vezetője. Lefordította cigány nyelvre Madách Imre Az ember tragédiáját. Rostás Farkas György (1949), író, költő, szerkesztő. Bekapcsolódott a hatvanas években szerveződő roma közéleti kezdeményezésekbe, egyik animátora volt a roma klubmozgalmaknak és részt vett a Cigány Világszövetség alapításában is 1971-ben. A roma önkormányzatiság megalakulásakor 1992-ben őt választották a Fővárosi Cigány Önkormányzat első elnökének. A közéleti képviselet mellett egyre inkább a cigány kultúra értékmentésének szentelte magát, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnökeként 1992-ben negyedéves folyóiratot indított Közös út – Kethano Drom címmel, mely napjainkig folyamatosan megjelenik. A társaság keretében kulturális-irodalmi rendezvényeket, nemzetközi tudományos konferenciákat szervez.
    https://www.pametnaroda.cz/hu/dr-horvath-ferenc-1966, https://www.pametnaroda.cz/hu/joka-daroczi-janos-1962, https://www.pametnaroda.cz/hu/nagy-gusztav-1953, https://www.pametnaroda.cz/hu/rostas-farkas-gyorgy-1949
    [nyilvános] »1166« 2017, hangfelvételek.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Román József (1913–2008)
    Asztalos, író, képzőművészeti szakíró, könyvtáros, a francia ellenállási mozgalom harcosa. 1956-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa.
    [nyilvános] »118« 1987-1988., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Rónai András (1906-1991)
    Geológus, egyetemi tanár. 1928-1945 között az Államtudományi Intézet munkatársa, 1940-től igazgatója. 1950-1986 között a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetője.
    [nyilvános] »53« 1987., 51 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Balogh Júlia.
  • Rónai Tamás (1937)
    Műszaki ellenőr. 1956-ban szerzett építőipari technikusi bizonyítványt Debrecenben, emellett kitanulta a villanyszerelői szakmát. Az Agrober Vállalatnál dolgozott, ahol egy ideig KISZ-titkár volt. Az ötvenes-hatvanas években részt vett Debrecen jazz-életében. Az ötvenes évek végén a debreceni Csokonai Színházban dolgozott világosítóként.
    [nyilvános] »918« 2007-2008., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Rónay Gábor (1930)
    Újságíró, történész. 1956-ban mint tolmács a Margitszigeti Nagyszállóban kapcsolatban volt a román kulturális delegációval. November 4–20. között Rahman, M. A. indiai ügyvivő politikai tanácsadója. 1957 óta Angliában él.
    [kutatható] »325« 1991., 2 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Rostás Farkas György (1949)
    Lásd Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából II.
    [nyilvános] »1166« 2017, 2 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Rozgonyi György (1932–2020)
    technikus, majd építésvezető. A ciszterci rend által vezetett Szent Imre (majd József Attila) Gimnáziumban tanult 1943–1951 között. Az egyházi iskolák államosítását követően Budapest XI. kerületében a “földalatti” katolikus ifjúsági mozgalom emblematikus vezetőjévé vált. 1961 februárjában – a Kádár-korszak legnagyobb egyházellenes rendőrségi akciójában – letartóztatták, és a Fekete Hollók-ügy egyik mellékperében koholt vádakkal három és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1963 tavaszán szabadult. 
    [nyilvános] »1168« 2019–2020, 10 ív, hangfelvétel és fotók.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Rózsa T. Endre (1946)
    Művészettörténész, rádiós újságíró. 1964-től a bécsi Universität, majd a párizsi Sorbonne hallgatója volt, 1969-től az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. 1973-1978 között a Magyar PEN Club francia referense, majd a TIT Országos Központ Művészeti Szakosztályának tudományos munkatársa volt. 1978-tól a Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője. 1980-1984 között a Gondolatjel főszerkesztője volt. Kutatási területe a klasszikus magyar avantgárd és a hatvanas, hetvenes évek új törekvései.
    [nyilvános] »821« 2006., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Rózsás János (1926)
    Gépíró, könyvelő. A II. világháborút követően, mint levente szovjet fogságba esett. 1946-ban szovjet katonai bíróság 10 év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélte. 1953-ban amnesztiával szabadult. A Keserű Ifjúság című önéletrajzi regényében számolt be élményeiről, ami miatt a magyar és a szovjet hatóságok részéről többszöri zaklatásnak volt kitéve a hetvenes években. Nagykanizsán él, 1983-tól leszázalékolt nyugdíjas.
    [nyilvános] »753« 2002., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Rubik Ernő, id. (1910-1997)
    Gépészmérnök, pilóta, a legismertebb magyar repülőgép-tervező. 1936-ban Esztergomban repülőgépüzemet alapított, az államosítás után különböző repülőgépgyárakban dolgozott. 1961-1967 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese, majd 1971-ig a Malév műszaki tanácsadója volt.
    [kutatható] »234« 1990., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Vajda Zsuzsa.
  • Rumi András Endre (1931)
    Mezőgazdasági munkás. 1951-ben jugoszláv állampolgárként Magyarországon szervezkedés és tiltott határátlépés miatt halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadult. Budapesten részt vett a forradalomban, 1956. november 4-én emigrált, Angliában él.
    [zárt] »258« 1990., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Czakó Ágnes.
  • Ruszkiczay Rüdiger Imre ifj. (1921)
    Földmérő. Az interjúban apjára, Ruszkiczay Rüdiger Imre katonatisztre (1889-1957), emlékezik, aki 1942. november 1. és 1944. október 16. között a honvédelmi miniszter állandó helyettese volt, ezért -- mint háborús bűnöst -- 1949-ben három év fegyházbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »92« 1987., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Rusznák István (1920)
    Vegyész. 1942-től a Goldberger Textilművek vegyésze, majd 1950–1969 között a Textilipari Kutatóintézet főosztályvezetője. 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának dékánhelyettese.
    [nyilvános] »411« 1992., 8 ív és melléklet.
    Készítő: Garai Gábor.
  • S. Szabó Ferenc (1912–2010)
    Agrármérnök, tanár, parasztpárti politikus. 1944 után az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, 1948-ban, az FM-per kezdetekor lemondott. 1957-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. 1956-ban a Petőfi Párt vezetőségének tagja. 1957-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár munkatársa, majd 1962-től részt vett a Természetvédelmi Hivatal megszervezésében.
    [kutatható] »110« 1987-1988., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Babus Endre, Csicskó Mária.
  • Sabján Ferencné (1927)
    Takarítónő, raktárvezető. 1945 szeptemberében letartóztatták, és tíz év munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 1953 decemberében Norilszkből szabadult.
    [zárt] »757« 2002., 2 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Salamon László (1930)
    Építőipari technikus Erdélyben. 1956-ban látogatóban volt Magyarországon, részt vett néhány forradalmi megmozdulásban. 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tíz év börtönbüntetésre ítélte. 1963-ban szabadult.
    [nyilvános] »628« 1995., 2 ív, hangfelvétel és mellékletek.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Salamon Zoltán (1921)
    Gazdálkodó, adóhivatali tisztviselő Erdélyben. 1956 őszén részt vett egy, a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. Tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után gyári munkás, majd raktáros.
    [nyilvános] »600« 1994., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Sándor András (1923-1997)
    Újságíró, fordító. Az ötvenes években Sztálinvárosban élt, 1956-ban szerepe volt a helyi forradalmi eseményekben. Hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [zárt] »237« 1990., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Dancs Mária.
  • Sándor Balázs (1936)
    Lelkész Erdélyben. 1956 őszén részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásában. 1959 tavaszán a marosvásárhelyi katonai törvényszék huszonöt év börtönbüntetésre ítélte, 1964-ben szabadult. Székelyudvarhely polgármestere.
    [nyilvános] »532« 1993., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.

Oldalak