Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Egei Sándor (1922)Artista, tanár. Szemtanúja volt a kiskunfélegyházi és budapesti 1956-os eseményeknek. Jelenleg Németországban él, a Veszprém Megyei 1956-os Szövetség szponzora.[nyilvános] »344« 1991., 4 ív és melléklet.Készítő: Ferenczy Erika.
- Egri György (1922–2003)Újságíró. 1940-től részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1946 után szociáldemokrata ifjúsági vezető, a SZIM főtitkára. A Népszava és a Világosság munkatársa, néhány hónapig az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. 1950-1953 között recski rab. 1956-ban Dudás József lapjánál, a Magyar Függetlenségnél dolgozott. 1958-1981 között Torontóban lapszerkesztő.[nyilvános] »213« 1987-1988., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Csaba.
- Egri Sándorné Rácz Edit (1919–2004)Tisztviselő. 1956 októberében és novemberében élelmet, szállást adott és tolmácsolt a Tompa utcai felkelőknek. 1958-ban tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »288« 1991., 10 ív.Készítő: Kőhegyi Kálmán.
- Elek Mihály (1936)Költő. 1956-ban a Kilián laktanyában alakult Kossuth fegyveres csoport vezetője. 1957-ben öt hónapra Tökölre internálták.[nyilvános] »365« 1991., 4 ív.Készítő: Eörsi László.
- Ember Judit (1935-2007)Filmrendező. 1944-ben szüleivel együtt Kunhegyesre, majd Szolnokra deportálták. A Lenin Intézetben tanult, ahonnan 1954-ben nézetei miatt kizárták. A Szabad Ifjúságnál, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. 1956 őszén szemtanúja volt a budapesti eseményeknek. 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tanított, majd 1964-1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendező szakát. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak. 1987-ben a Fekete Doboz videofolyóirat egyik alapítója volt.[kutatható] »837« 2006., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Emericzy Kálmán (1915-1996)Tisztviselő, jogász. 1952-ben jogi diplomát szerzett, de kinevezését - morális okokból - visszautasította. 1956-ban a politikai foglyok kiszabadításának kezdeményezője, vezetője. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-ös nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott.[nyilvános] »517« 1993., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Eötvös László (1915–1993)Jogtanácsos. 1951–1953 között államellenes összeesküvés vádjával Kistarcsára internálták. 1956-ban Vörösberényben munkástanácselnök. 1959-ben Tökölre internálták.[kutatható] »328« 1991., 9 ív és melléklet.Készítő: Ferenczy Erika.
- Erdei István (1904-1987)Lakatos, egyéni gazdálkodó, a harmincas évektől aktív szociáldemokrata politikus. 1956-ban a hódmezővásárhelyi és a Csongrád Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »86« 1986-1987., 7 ív, hangfelvétel.Készítő: Kovács András.
- Erdélyi '56Az 1956-os erdélyi eseményekkel és az azt követő megtorlással kapcsolatos interjúk. Antal László evangélikus lelkész, Bauer György tisztviselő, Kelemen Kálmán mérnök, Nagy Benedek tanár és Nyitrai Mózes unitárius lelkész visszaemlékezései. *[nyilvános] »732« 1999., 5 ív.Készítő: Tófalvi Zoltán.
- Erdélyi Ágnes (1944)Filozófus. 1970-től az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott. 1992-től 1998-ig a Láthatatlan Kollégium igazgatója volt, és az ELTE-n oktatott. 2005 óta egyetemi tanár. [MM][zárt] »818« 2005., 5 ív.Készítő: Hadházy Ágnes.
- Erdélyi Sándor (1931–2008)Katonatiszt. 1956-ban Angyal István csoportjának tagja, a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnökhelyettese. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. Zenetanár Vácott.[nyilvános] »251« 1990-1991., 35 ív, hangfelvétel.Készítő: Gyenes Pál.
- Erdélyi Tibor (1932-2002)Építészmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként részt vett a diákság követeléseinek a megfogalmazásában. Az október 23-i tüntetés egyik szervezője, 25-től nemzetőrparancsnok volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, amit 1958-ban 18 év börtönbüntetésre mérsékeltek. 1963-ban szabadult. Diplomáját nem védhette meg, de mérnökként foglalkoztatták. 1986 decemberében részt vett az Eörsi István lakásán rendezett illegális ötvenhatos konferencián. A TIB egyik alapítója, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szervezője, 1990-92 között a TIB gazdasági bizottságának vezetője volt.[kutatható] »152« 1983-1993., 18+6 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Mécs Imre.
- Erdős András (1923-2009)Közgazdász. 1945-től pártmunkás. 1950-től a Keravill Kereskedelmi Vállalat középszintű vezetője, 1973-tól igazgatója.[kutatható] »1118« 1983., 3 ív.Készítő: Ábrány László.
- Erdős Péter (1925-1990)Újságíró, popmenedzser. 1944-ben Borba, majd Buchenwaldba hurcolták. 1946 után a Szabadság és a Szabad Nép munkatársa. 1950-ben kémkedés vádjával letartóztatták. 1953-as szabadulása után csatlakozott a pártellenzékhez. 1956 februárjában ismét letartóztatták, áprilisban szabadult. November 4-én közreműködött abban, hogy a Nagy Imre-csoport több tagja a jugoszláv követségre jusson. 1957 márciusában letartóztatták, másfél év múlva szabadult. A Szerzői Jogvédő Hivatal, majd a Hungaroton munkatársa.[kutatható] »73« 1988., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Acsay Judit.
- Erős Ferenc (1946–2020)Pszichológus. 1969-től a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1973-tól az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa, 1982-től főmunkatársa, 1984-től a társadalomlélektani csoport vezetője volt. 1984-től a pécsi egyetem docense, 1989-től a szegedi egyetem pszichológiai tanszékének vezető docense volt. 1999-től Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszék doktori iskola vezetője. A BUKSZ és a Thalassa szerkesztője. [MM][kutatható] »816« 2005., 2 ív.Készítő: Udvarnoky Virág.
- Eszterhás György (1916-2002)Jogász. A II. világháború idején a Belügyminisztérium menekültügyi osztálya munkatársaként részt vett a lengyel menekültek elhelyezésében. A Független Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt tagja, országgyűlési képviselő. 1948-as emigrálása után az USA-ban tisztviselő.[kutatható] »207« 1990., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Javorniczky István.
- F. Tóth István (1934)Fizikus-mérnök. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tagja. Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Elektronikai, távközlési és hadiipari kutatásokban dolgozott.[kutatható] »422« 1992., 4 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Faluvégi Lajos (1924-1999)Közgazdász. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968-1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980-1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára.[kutatható] »136« 1988-1989., 15 ív, hangfelvétel.Készítő: Voszka Éva.
- Faragó Vilmos (1929-2013)Újságíró, kritikus. 1956-ig egyetemi tanársegéd. 1957-1962 között a Népművelés munkatársa, 1989-ig az Élet és Irodalom szerkesztője, főszerkesztő-helyettese.[nyilvános] »226« 1990., 43 ív, hangfelvétel.Készítő: Havril Erzsébet.
- Farkas André (1931)újságíró, marketing szakember. A háború után a MADISZ-ban tevékenykedett, a Szabad Ifjúságban jelentek meg írásai. Esztergályosnak tanult, majd az MTI-hez került angol fordítónak. Később az Esti Budapest külpolitikai szerkesztője lett. Az 1956-os forradalom alatt Dudás József (Magyar) Függetlenség című lapját szerkesztette. Dudás letartóztatása után Lengyelországba, majd 1957 februárjában Franciaországba menekült. A hatvanas évek közepén önálló, direct marketing vállalkozásba kezdett. 1970 és 1972 között személyzeti igazgatóként részt vett a Maxime’s étteremlánc megszervezésében. Ezt követően egy angol fotóelőhívással foglalkozó cég franciaországi leányvállalatát építette fel, majd Vins de France néven saját mail order vállalkozást alapított. Megszervezte önálló fotóelőhívó vállalkozását is, amit a kilencvenes évek elején Fotópont néven Magyarországra is bevezetett. 2002-ben visszavonult. Visszaemlékezései La vie fabuleuse sur la planète Marx címmel jelentek meg franciául. Az 1956-os forradalom történetét oral history visszaemlékezések alapján rekonstruálta Budapest 1956 című kötetében.[kutatható] »972« 2014, 7 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Somlai Katalin.
- Farkas Imre (1956)Blokk-kezelő szakmunkás Százhalombattán. Édesapját, Farkas Imre (1929-1958) vízvezeték-szerelőt, aki 1956. október 26-án szemtanúja volt Csepelen Bordás András esztergályos meggyilkolásának, halálra ítélték, és kivégezték.[GY][kutatható] »640« 1995., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Farkas László (1909-2003)Jogász. A kultuszminisztérium munkatársaként 1940-ben Észak-Erdélyben a magyar oktatás szervezője, 1942-1944 között a kisebbségi sérelmeket vizsgáló nemzetközi bizottság magyar referense. 1948-1959 között Sárospatakon teológiatanár és a református konvent előadója. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtár budavári építkezésének intézője.[kutatható] »61« 1987., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Vásárhelyi Judit.
- Farkas Tamás (1935)Mérnök-közgazdász. 1958-tól műszaki ellenőr, 1964-től a Veszprém Megyei Tanács Ipari osztályán főmérnök, majd osztályvezető.[kutatható] »1102« 1983., 9 ív.Készítő: Darvas Péter.
- Farkas Vladimir (1925-2002)Államvédelmi tiszt. 1939-1945 között szovjet emigráns, 1946-1955 között az ÁVO, illetve ÁVH főtisztje volt. 1956-1960 között börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után gazdasági munkakörben dolgozott.[kutatható] »200« 1985–1988, 2000, 15+75+5 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Borenich Péter, Kozák Gyula, Rainer M. János.
- Farkasdy Zoltán (1923-1989)Építész. Vállalati vezető, középületek és műemléki helyreállítások tervezője, 1981-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára.[kutatható] »52« 1983-1987., 17 ív, hangfelvétel.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Fazekas György (1913-1984)Újságíró, lapszerkesztő. 1948-51 között a Szabad Nép olvasószerkesztője volt. 1953 után csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. A forradalom alatt Nagy Imre titkárságán és Kopácsi Sándor tanácsadójaként tevékenykedett. Romániába hurcolták, 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni amnesztiával szabadult, a Corvin Áruház reklámfőnöke, 1968-tól a Magyar Hírlap munkatársa volt.[kutatható] »67« 1983., 28 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András.
- Fazekas Zoltán (1925)Jogtanácsos, újságíró. 1945-51 között a Szabad Nép és több vidéki napilap munkatársa, 1952-től a Szolnoki Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanulmányi előadója, majd a Dékáni Hivatal vezetője volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi megmozdulásokban, majd a szolnoki rádióadó működtetésében és a műsorkészítésben. 1956 novemberében Ungvárra hurcolták, decemberben bocsátották szabadon. 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Kalauzként, műszaki ügyintézőként, 1965-től jogtanácsosként dolgozott.[nyilvános] »282« 1991., 20 ív.Készítő: Ferenczy Erika.
- Fehér Erzsébet (1936–2023)Vegyészmérnök. 1952-57 között laboráns, 1958-tól a Pálma, illetve a Taurus Gumigyár osztályvezetője, 1968-tól főmérnöke. 1978-tól a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat igazgatója.[kutatható] »1007« 1982., 7 ív.Készítő: Borszéki Zsuzsa, Hegedűs B. András.
- Fehér Nándor (1941)Segédmunkás. 1956-ban nemzetőrként részt vett a budapesti fegyveres harcokban. 1957-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »649« 1995., 3 ív.Készítő: Eörsi László.
- Fejtő Ferenc (1909-2008)Újságíró, történész. 1932-1933-ban illegális kommunista tevékenységért bebörtönözték. 1934-ben belépett a szociáldemokrata pártba. József Attilával a Szép Szó alapító szerkesztője, illetve a Szocializmus és a Népszava munkatársa. 1938-ban egy írása miatt izgatás vádjával bíróság elé állították, az ítélet elől Franciaországba menekült. 1944-1947 és 1950-1974 között az AFP kelet-európai hírmagyarázója. 1947-1949 között a párizsi magyar követség sajtóirodájának a vezetője. 1949-ben a Rajk-per elleni írásával végleg szakított a magyar politikai élettel. 1972-1982 között a Politikai Tudományok Főiskolája kelet-európai szemináriumainak igazgatója.[nyilvános] »766« 2003., 10 ív.Készítő: Lugossy István.
- Fekete Ferenc (1928-1998)Agrárközgazdász, egyetemi tanár. Népi kollégista, 1953-1954-ben Dobi István titkára. A Közgazdasági Szemle alapító főszerkesztője. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja.[kutatható] »13« 1986., 21 ív, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András, Nagy Gyula.
- Fekete József (1921)Az 1950-es években a győri Vagongyárban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökségének tagja, a fegyelmi bizottság elnöke volt. 1958-ban tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték, 1964-ben szabadult.[kutatható] »702« 1997., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Szakolczai Attila.
- Fekete László (1918–?)Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »408« 1991., 6 ív.Készítő: Ungváry Rudolf.
- Fekete László (1926–1999)Villanyszerelő. 1948-1960 között izgatás és szervezkedés vádjával többször börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »246« 1990., 22 ív, hangfelvétel.Készítő: Ferenczy Erika.
- Fekete Pál (1928)Tanár. 1956-ban a békéscsabai, majd a békés megyei forradalmi tanács elnöke. 1958-ban másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után tanári hivatását nem gyakorolhatta, segéd-, majd szakmunkásként dolgozott.[kutatható] »653« 1995., 6 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Fekete Zsolt (1948-2004)Sütő- és édesipari üzemmérnök, majd takarító. Fekete László fia. Fekete László (1918). Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték. [GY][kutatható] »613« 1995., 5 ív, hangfelvétel és melléklet.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Fencsik Flóra (1928–2016)Újságíró, műfordító. Az ötvenes években előbb a Szabad Nép, majd 1956-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1956 tavaszától ő is tudósított a Petőfi Kör üléseiről. A hatvanas évek közepétől 1982-es korkedvezményes nyugdíjazásáig az Esti Hírlapnál dolgozott mint kulturális újságíró. Forgács Pál szakszervezeti vezető felesége.[zárt] »854« 2007., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Fenyőfalvi Antal (1919-1993)Vasutas. A forradalom alatt a Kelenföldi pályaudvar állomásfőnökévé választották. 1956 decemberében a Bakonyban felderítő tevékenységet folytatott. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »266« 1991., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Fenyőfalvi György (1954)Adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, a Társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Pénztárának általános igazgatóhelyettese. Fenyőfalvi Antal fia. Fenyőfalvi Antal (1919-1993). Vasutas. A forradalom alatt a Kelenföldi pályaudvar állomásfőnökévé választották. 1956 decemberében a Bakonyban felderítő tevékenységet folytatott. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. [GY][kutatható] »680« 1997., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Ferenczy Béla és Ferenczy Klára (1938 és 1945)Építészmérnök. Diáktársával november 14-én lépte át az osztrák határt. 1957 nyarán érettségizett Innsbruckban, majd a Bécsi Egyetemen 1964-ben diplomázott építészmérnök szakon. 1966-ban tervezőirodában helyezkedett el, majd 1975-ben önálló irodát nyitott. Felesége Ferenczy Klára, tanár. A hetvenes évek elején házasságkötésüket követően illegálisan emigrált. A nyolcvanas-kilencvenes években a bécsi Szent István Egylet aktív tagja volt. A Bécsi Napló szerkesztője, Közöttünk élnek címmel emigráns magyarokkal készített interjúkat közöl.[kutatható] »906« 2005., 5+2 ív, hangfelvétel.Készítő: Lénárt András.