Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Bálint László (1940)
    Rendőrtiszt. 1958-tól az Angyalföldi Központi Gépkezelő Üzemben segédmunkás volt. 1969-ben a rendőrnyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőrkapitányságon, de a kémelhárító alosztályon kapott beosztást és később kiképzést. A Budapesti Rendőrkapitányság Politikai Osztály 3/2-es alosztályán, majd a BM 3/2-es Csoportfőnökségnél mint kémelhárító szolgált főhadnagyi rangban a rendszerváltozásig. Jelenleg mint nyugdíjas a forradalom és a megtorlás történetét kutatja.
    [kutatható] »850« 2007., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Balla Attila (1944)
    Anglikán pap. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált.*
    [kutatható] »715« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Balla Bálint (1928)
    Jogász, szociológus. 1956-ban a Ravill Kereskedelmi Vállalat munkástanácsának elnöke. 1965-ben Németországba emigrált. Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem egyik alapítója, egyetemi tanár Berlinben.
    [nyilvános] »347« 1991., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Bán István (1931-2006)
    Református lelkész. 1955-56-ban segédlelkész volt Nyíregyházán. 1956. október 31-én és november 2-án beszédet mondott a nyíregyházi rádióban. Az ún. református megújulási mozgalom egyik kezdeményezője volt. 1957-ben 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-es szabadulása után - lelkészi hivatását nem gyakorolhatta - segédmunkás, technikus, majd vízgazdálkodási szakmérnök volt.
    [kutatható] »608« 1994., 10 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Bánffy István (1919-2005)
    Erdélyi földbirtokos, katonatiszt. 1944-ben megrokkant a fronton. 1949-ben kitelepítették, 1958-ban összeesküvés vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [kutatható] »108« 1987., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Balogh Júlia.
  • Bánk Attila (1954)
    Jogász. 1979-ben a szegedi József Attila Tudomány Egyetemen szerzett jogi diplomát. Feleségével közös irodában folytatott ügyvédi praxist. 1989-ben először csak szakértője a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnökségének, az 1994-es választásokat követően már főtitkár-helyettes. Az 1997-es országgyűlési időközi választáson a párt elnöke, Torgyán József támogatásával parlamenti képviselő, 1998 és 2001 között tagja az FKGP országos vezetésének, a párt parlamenti frakciójának vezetője. A Kisgazdapárt belső válsága és belharcai során a párt főügyészeként eltávolította a pártból Torgyán Józsefet is. Sikertelen kísérletet tett a Vidék Pártja megalakítására. Politikai ambícióinak lezárása után visszatért az ügyvédi pályára.
    [nyilvános] »956« 2014–2015, 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Bánk Sándor (1922)
    Közgazdász. 1954-ig adminisztrátor, könyvelő, majd a Gyógyszeralapanyag Készletező Vállalat, 1964-től a Reanal Finomvegyszergyár főkönyvelője.
    [kutatható] »1043« 1983., 5 ív.
    Készítő: Horváth Dénes.
  • Bányai László (1925)
    Esztergályos. Önkéntesként harcolt a második világháborúban. 1945-ben letartóztatták, és ötévi börtönbüntetésre ítélték. 1947-ben szabadult. Az 1956-os forradalom alatt a pestlőrinci nemzetőrség parancsnoka volt. 1957-ben kivándorolt Ausztráliába.*
    [kutatható] »723« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Barabás Lajos (1932)
    Tanító Erdélyben. 1956-ban a budapesti rádió adásait hallgatta, és forradalmi tartalmú verseket olvasott. 1958-ban letartóztatták, és nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után villanyszerelő.
    [nyilvános] »599« 1994., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Baranyai Tibor (1925–2005)
    Férfiszabó, nyomdász, szociáldemokrata politikus. 1945-1947 között a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom főtitkárhelyettese, a Szakszervezetek Országos Tanácsa munkatársa. 1948-ban emigrált, részt vett az emigráns szociáldemokrata párt munkájában. 1964-ben hazatért.
    [kutatható] »89« 1987., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Baráth Bálint
    1956 novemberében Szolnok járás pártbizottsági titkáraként jelent volt, amikor Kádár János és küldöttsége Moszkvából megérkezett. A konszolidáció aktív szereplője volt. 1958-ban megvált a pártapparátustól, de 1960-ban két évre visszatért, hogy a téesz-szervezéseket segítse.
    [nyilvános] »269« 1989., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Barcs Sándor (1912–2010)
    Újságíró, 1948-ig kisgazdapárti politikus. A Rajk-perben népbíró. 1948-tól a Magyar Rádió elnöke, 1950-1980 között az MTI vezérigazgatója. 1953-1975, illetve 1978-1989 között az Elnöki Tanács tagja, 1949-1990 között országgyűlési képviselő. 1965-1974 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1949-1963 között a Magyar Labdarugó-szövetség elnöke.
    [nyilvános] »81« 1987., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Barna József (1939)
    A forradalom alatt és után a Péterffy Sándor utcai kórházban sebesülteket ápolt. 1957-ben disszidált, Ausztriában érettségizett, diplomázott, és telepedett le. 1991-ben meghívták Budapestre a Magyar Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Egyetemre vendégprofesszornak.
    [kutatható] »891« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Bársony János (1931)
    Ács, üzemmérnök. 1953-tól az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a 43. számú Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1057« 1982-1983., 7 ív.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Barta Éva (1916-1994)
    Ékszertervező iparművész, keramikus. 1934-1944 között a Szocialista Művészek Csoportjának tagja. 1944-ben Fekete Nagy Bélával üldözött zsidók számára több ezer hamis iratot gyártott. [T]
    [nyilvános] »633« 1994., 9 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Batár Attila (1925)
    Építész. Részt vett a nácikkal szembeni ellenállásban, majd belépett az MKP-ba. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán Hajnal István tanítványa volt. Sós Aladár körében Henry George tanításainak lett a híve. Szociográfiai kutatásokban vett részt, majd történelmet tanított az egyetemen. 1953-ban kizárták a pártból, és menesztették az egyetemről. 1956-ig marós volt a Ganz Vagon és Gépgyárban. 1956-ban részt vett a Forradalmi Értelmiségi Bizottság munkájában, majd a szellemi ellenállásban. 1957-ben letartóztatták, fél év múlva szabadon engedték. Ezt követően építészirodáknál dolgozott. 1963-ban a diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1968 augusztusában Jugoszlávián át Párizsba disszidált. Később az Amerikai Egyesült Államokba költözött, építészként dolgozott Los Angelesben, San Franciscóban és New Yorkban. Építészeti tevékenysége a családi háztól kezdve az urbanisztikáig, a földszintestől a magas épületig bezárólag sokrétű. Az utolsó másfél évtizedben építészeti tárgykört érintő írásokat publikált. Párizsban él.
    [kutatható] »995« 2014, 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Batonai Margit (1949)
    Cipőfelsőrész-készítő, jelenleg háztartásbeli. Édesapját, Batonai László segédmunkást (1927-1957), aki 1956. november 1-4. között a XXII. kerületben nemzetőr volt, 1957-ben lőszer- és fegyverrejtegetés miatt statáriális bíróság halálra ítélte, majd kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »590« 1994., 3 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Bazsó József (1920)
    Katonatiszt, műszaki rajzoló. 1943-ban mint honvéd főhadnagyot a keleti frontra irányították. A szovjetek elől menekülve Linzben amerikai hadifogságba esett, majd a szovjet hatóságok Kijevbe hurcolták. Katonai bíróság huszonöt év javító-nevelő munkára ítélte, Vorkután, és Sztálingrádban raboskodott. 1955-ben tért haza.
    [kutatható] »759« 2003., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Beck János (1915-2001)
    Vegyész, diplomata. Harcolt a spanyol polgárháborúban, Franciaországba deportálták, majd Németországon keresztül hazaszökött. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1942-ben másfél év, 1949-ben a Rajk-per egyik mellékperében nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös rehabilitálása után több országban nagykövet.
    [nyilvános] »174« 1988., 33 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Beck Márta Havas Endréné (1912-2002)
    Technikus. 1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen folyó kommunista diákszervezkedés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték. Emigráns Csehszlovákiában és Angliában. Férje, Havas Endre, aki 1944-1949 között Londonban és Párizsban Károlyi Mihály munkatársa volt, 1953-ban börtönben halt meg.
    [nyilvános] »29« 1986., 19 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Beck Tibor (1936)
    Kertészmérnök. 1956-ban nemzetőr és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének titkára volt. 1956 novemberében röplapokat terjesztett. 1958-ban másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tanulmányait nem folytathatta. Több téeszben agronómusként dolgozott, 1963-ban levelező tagozaton kertészmérnöki diplomát szerzett. 1967-ben a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. egyik alapítója. A hetvenes évektől kutatóintézetekben dolgozott és export-szaktanácsadó volt. A kilencvenes évektől borkészítéssel és borkereskedelemmel foglalkozik.
    [nyilvános] »525« 1993., 10 ív.
    Készítő: ifj. Beck Tibor.
  • Beke Tibor (1934)
    Építészmérnök. 1956-ban a Műegyetemen a nemzetőrség és a MEFESZ egyik vezetője, részt vett a Móricz Zsigmond körtéri harcokban. A Szirmai Ottó és társai elleni per ötödrendű vádlottjaként hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »390« 1992., 12 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Békefi Gabriella (1928)
    Vegyészmérnök. 1956-ban a Tiszamenti Vegyiművek munkástanácsának elnöke, két és fél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »260« 1991., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Beliczay Árpád (1941–2011)
    Modellező. Alapító tagja, majd szóló táncosa a Bihari Táncegyüttesnek. 1956-ban részt vett a Corvin közi harcokban, a Rádió ostrománál. Novemberben disszidált, egy évet Belgiumban élt, majd hazajött. 1980-ban az NSZK-ba disszidált. A rendszerváltás után hazatelepült.
    [nyilvános] »924« 2009., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Beliczay László.
  • Belon Gellért (1911-1987)
    Katolikus pap, Kalocsán lapszerkesztő. 1945-ben néhány hónapig letartóztatásban volt. 1959-ben XXIII. János pápa püspökké nevezte ki, de az állami hozzájárulást csak 1982-ben kapta meg, s akkor pécsi segédpüspökké szentelték.
    [kutatható] »105« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Deme Tamás.
  • Benedek Ágoston (1934)
    Unitárius lelkész. Feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt 1959-ben négy év börtönbüntetésre ítélték.*
    [nyilvános] »436« 1991., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Benedek Pál (1921)
    Vegyészmérnök. 1950-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, majd kutató. 1963-tól a Vegyipari Tröszt főosztályvezetője, illetve kutatóintézeti szaktanácsadó. 1980-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára.
    [nyilvános] »1002« 1981-1982., 16 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Benkő Andor (1915-2009)
    Piarista tanár. 1948-tól a püspöki teológiai előkészítő iskola tanára volt Veszprémben, majd a rend Kecskemétre helyezte. 1962-től a piarista novíciusok promagisztere, majd 1967-től 1980-ig magisztere, közben tanított a rend budapesti gimnáziumában is. 1982-től a bécsi St. Thekla rendház segédlelkésze, majd házfőnöke volt. 1989-ben nyugalomba vonult, azóta a Piarista Múzeum őre.
    [kutatható] »742« 2001., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Benkő Samu (1928)
    Művelődéstörténész Kolozsváron. A kolozsvári 1956-os eseményekre emlékezik.*
    [nyilvános] »434« 1991., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Benőcs Bertalan (1923)
    Katonatiszt. 1956-ban a miskolci katonai kiegészítő parancsnokság vezetője, a nemzetőrség parancsnokhelyettese. 1957-ben leszerelték a hadseregből, ezt követően a vendéglátóiparban dolgozott.
    [nyilvános] »301« 1991., 11 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Bércz Jenő Péter (1932-1997)
    Vegyészmérnök, biokémikus. 1956-ban részt vett a veszprémi forradalomi eseményekben. 1956. november 5-én a szovjet hatóságok letartóztatták, és az ukrajnai Sztríjbe hurcolták. 1956. december végén Ausztriába menekült, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.
    [kutatható] »671« 1996., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Berecz Frigyes (1933–2005)
    Villamosmérnök. 1956-ig katonatiszt. Ezt követően a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszerésze, üzemmérnöke, műszaki, majd vezérigazgatója. 1980-tól az MSZMP KB tagja.
    [kutatható] »1003« 1982., 4 ív.
    Készítő: Csalog Zsolt.
  • Bereczki Sándorné (1914)
    Női fodrász. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
    [nyilvános] »403« 1992., 1 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Berger Sándor (1913-2002)
    Textilipari munkás. A második világháborúban szovjet hadifogságba esett, 1947 őszén térhetett haza. Az egyik legnagyobb győri textilgyárban, a Richardsban dolgozott; a forradalom kitörésekor gyártásvezetőként. Részt vett a győri forradalmi eseményekben. November 9-én a textilipari munkások őt delegálták a megyei tanácsba, 1957. január 2-án elnöknek választották meg.
    1957 februárjában letartóztatták, tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. 
    [kutatható] »941« 2001, 8 ív .
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Berkovits György (1940)
    író. Az egri Népújság, a Pest Megyei Hírlap munkatársa. 1975-83 a Mozgó Világ szociográfiai rovatának szerkesztője. 1984 és 1988 között a Pallas Lapkiadónál mint sajtószociológus dolgozott. A Fotó szerkesztője, 1993-tól 1996-ig a Budapesti Negyed alapító szerkesztője, 1997 után nyugdíjazásáig a BUKSZ szerkesztője. 1981-ben egyik szerkesztője volt a szamizdatban megjelent Bibó emlékkönyvnek.
    [kutatható] »926« 2009., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: B. Révész László.
  • Betyár Ferenc (1931)
    Mérnök. A Gumiipari Vállalat részlegeiben középszintű vezető, illetve igazgató.
    [kutatható] »1054« 1983., 16 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Bihari István (1927–2000)
    Vegyész. 1958-tól a Reanal Finomvegyszergyárban üzemvezető, főmérnök. 1977-1981 között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1970-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára üzemvezetője, 1982-től vezérigazgatója.
    [kutatható] »1063« 1983., 5 ív.
    Készítő: Vajda Mihály.
  • Bihari Sándor (1932-2011)
    Költő, szerkesztő. 1956-ban Miskolcon a TIT megyei szervezetének irodalmi-művészeti szaktitkára volt. Október 22-én felszólalt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákparlamentjén, majd a városi nemzeti bizottság tagja lett. 1958-ban két év szabadságvesztésre ítélték, egy év múlva a fellebviteli tárgyaláson szabadlábra helyezték, majd fél évre Tökölre internálták. Szabadulása után segédmunkás volt, később iskolai könyvtárosként dolgozott. 1965-74 között az MTV szerkesztője, majd az Új Írás rovatvezetője volt.
    [nyilvános] »521« 1992-1993., 10 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Bikádi László (1935)
    Építőipari technikus. 1957-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál középszintű vezető, 1978-tól termelési igazgatóhelyettes, 1982-től termelési igazgató.
    [kutatható] »1036« 1982., 6 ív.
    Készítő: Ábrányiné Horváth Emilia.
  • Birinyi László (1928)
    Vasesztergályos. 1956-ban a debreceni MÁV Járműjavító Munkástanácsának vezetője, 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről.
    [nyilvános] »428« 1992., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.

Oldalak