Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Egri Sándorné Rácz Edit (1919–2004)
    Tisztviselő. 1956 októberében és novemberében élelmet, szállást adott és tolmácsolt a Tompa utcai felkelőknek. 1958-ban tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »288« 1991., 10 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Elek Mihály (1936)
    Költő. 1956-ban a Kilián laktanyában alakult Kossuth fegyveres csoport vezetője. 1957-ben öt hónapra Tökölre internálták.
    [nyilvános] »365« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Ember Judit (1935-2007)
    Filmrendező. 1944-ben szüleivel együtt Kunhegyesre, majd Szolnokra deportálták. A Lenin Intézetben tanult, ahonnan 1954-ben nézetei miatt kizárták. A Szabad Ifjúságnál, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. 1956 őszén szemtanúja volt a budapesti eseményeknek. 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tanított, majd 1964-1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendező szakát. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak. 1987-ben a Fekete Doboz videofolyóirat egyik alapítója volt.
    [kutatható] »837« 2006., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Emericzy Kálmán (1915-1996)
    Tisztviselő, jogász. 1952-ben jogi diplomát szerzett, de kinevezését - morális okokból - visszautasította. 1956-ban a politikai foglyok kiszabadításának kezdeményezője, vezetője. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-ös nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott.
    [nyilvános] »517« 1993., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Eötvös László (1915–1993)
    Jogtanácsos. 1951–1953 között államellenes összeesküvés vádjával Kistarcsára internálták. 1956-ban Vörösberényben munkástanácselnök. 1959-ben Tökölre internálták.
    [kutatható] »328« 1991., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Erdei István (1904-1987)
    Lakatos, egyéni gazdálkodó, a harmincas évektől aktív szociáldemokrata politikus. 1956-ban a hódmezővásárhelyi és a Csongrád Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »86« 1986-1987., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Erdélyi '56
    Az 1956-os erdélyi eseményekkel és az azt követő megtorlással kapcsolatos interjúk. Antal László evangélikus lelkész, Bauer György tisztviselő, Kelemen Kálmán mérnök, Nagy Benedek tanár és Nyitrai Mózes unitárius lelkész visszaemlékezései. *
    [nyilvános] »732« 1999., 5 ív.
    Készítő: Tófalvi Zoltán.
  • Erdélyi Ágnes (1944)
    Filozófus. 1970-től az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott. 1992-től 1998-ig a Láthatatlan Kollégium igazgatója volt, és az ELTE-n oktatott. 2005 óta egyetemi tanár. [MM]
    [nyilvános] »818« 2005., 5 ív.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Erdélyi Sándor (1931–2008)
    Katonatiszt. 1956-ban Angyal István csoportjának tagja, a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnökhelyettese. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. Zenetanár Vácott.
    [nyilvános] »251« 1990-1991., 35 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Erdélyi Tibor (1932-2002)
    Építészmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként részt vett a diákság követeléseinek a megfogalmazásában. Az október 23-i tüntetés egyik szervezője, 25-től nemzetőrparancsnok volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, amit 1958-ban 18 év börtönbüntetésre mérsékeltek. 1963-ban szabadult. Diplomáját nem védhette meg, de mérnökként foglalkoztatták. 1986 decemberében részt vett az Eörsi István lakásán rendezett illegális ötvenhatos konferencián. A TIB egyik alapítója, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szervezője, 1990-92 között a TIB gazdasági bizottságának vezetője volt.
    [kutatható] »152« 1983-1993., 18+6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Mécs Imre.
  • Erdős András (1923-2009)
    Közgazdász. 1945-től pártmunkás. 1950-től a Keravill Kereskedelmi Vállalat középszintű vezetője, 1973-tól igazgatója.
    [kutatható] »1118« 1983., 3 ív.
    Készítő: Ábrány László.
  • Erdős Péter (1925-1990)
    Újságíró, popmenedzser. 1944-ben Borba, majd Buchenwaldba hurcolták. 1946 után a Szabadság és a Szabad Nép munkatársa. 1950-ben kémkedés vádjával letartóztatták. 1953-as szabadulása után csatlakozott a pártellenzékhez. 1956 februárjában ismét letartóztatták, áprilisban szabadult. November 4-én közreműködött abban, hogy a Nagy Imre-csoport több tagja a jugoszláv követségre jusson. 1957 márciusában letartóztatták, másfél év múlva szabadult. A Szerzői Jogvédő Hivatal, majd a Hungaroton munkatársa.
    [kutatható] »73« 1988., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Acsay Judit.
  • Erős Ferenc (1946)
    Pszichológus. 1969-től a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1973-tól az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa, 1982-től főmunkatársa, 1984-től a társadalomlélektani csoport vezetője volt. 1984-től a pécsi egyetem docense, 1989-től a szegedi egyetem pszichológiai tanszékének vezető docense volt. 1999-től Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszék doktori iskola vezetője. A BUKSZ és a Thalassa szerkesztője. [MM]
    [kutatható] »816« 2005., 2 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Eszterhás György (1916-2002)
    Jogász. A II. világháború idején a Belügyminisztérium menekültügyi osztálya munkatársaként részt vett a lengyel menekültek elhelyezésében. A Független Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt tagja, országgyűlési képviselő. 1948-as emigrálása után az USA-ban tisztviselő.
    [kutatható] »207« 1990., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • F. Tóth István (1934)
    Fizikus-mérnök. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tagja. Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Elektronikai, távközlési és hadiipari kutatásokban dolgozott.
    [kutatható] »422« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Faluvégi Lajos (1924-1999)
    Közgazdász. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968-1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980-1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára.
    [kutatható] »136« 1988-1989., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Faragó Vilmos (1929-2013)
    Újságíró, kritikus. 1956-ig egyetemi tanársegéd. 1957-1962 között a Népművelés munkatársa, 1989-ig az Élet és Irodalom szerkesztője, főszerkesztő-helyettese.
    [nyilvános] »226« 1990., 43 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havril Erzsébet.
  • Farkas Imre (1956)
    Blokk-kezelő szakmunkás Százhalombattán. Édesapját, Farkas Imre (1929-1958) vízvezeték-szerelőt, aki 1956. október 26-án szemtanúja volt Csepelen Bordás András esztergályos meggyilkolásának, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »640« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Farkas László (1909-2003)
    Jogász. A kultuszminisztérium munkatársaként 1940-ben Észak-Erdélyben a magyar oktatás szervezője, 1942-1944 között a kisebbségi sérelmeket vizsgáló nemzetközi bizottság magyar referense. 1948-1959 között Sárospatakon teológiatanár és a református konvent előadója. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtár budavári építkezésének intézője.
    [kutatható] »61« 1987., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Vásárhelyi Judit.
  • Farkas Tamás (1935)
    Mérnök-közgazdász. 1958-tól műszaki ellenőr, 1964-től a Veszprém Megyei Tanács Ipari osztályán főmérnök, majd osztályvezető.
    [kutatható] »1102« 1983., 9 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Farkas Vladimir (1925-2002)
    Államvédelmi tiszt. 1939-1945 között szovjet emigráns, 1946-1955 között az ÁVO, illetve ÁVH főtisztje volt. 1956-1960 között börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után gazdasági munkakörben dolgozott.
    [kutatható] »200« 1986,1988., 15+75 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Borenich Péter, Kozák Gyula.
  • Farkasdy Zoltán (1923-1989)
    Építész. Vállalati vezető, középületek és műemléki helyreállítások tervezője, 1981-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára.
    [kutatható] »52« 1983-1987., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Fazekas György (1913-1984)
    Újságíró, lapszerkesztő. 1948-51 között a Szabad Nép olvasószerkesztője volt. 1953 után csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. A forradalom alatt Nagy Imre titkárságán és Kopácsi Sándor tanácsadójaként tevékenykedett. Romániába hurcolták, 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni amnesztiával szabadult, a Corvin Áruház reklámfőnöke, 1968-tól a Magyar Hírlap munkatársa volt.
    [kutatható] »67« 1983., 28 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Fazekas Zoltán (1925)
    Jogtanácsos, újságíró. 1945-51 között a Szabad Nép és több vidéki napilap munkatársa, 1952-től a Szolnoki Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanulmányi előadója, majd a Dékáni Hivatal vezetője volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi megmozdulásokban, majd a szolnoki rádióadó működtetésében és a műsorkészítésben. 1956 novemberében Ungvárra hurcolták, decemberben bocsátották szabadon. 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Kalauzként, műszaki ügyintézőként, 1965-től jogtanácsosként dolgozott.
    [nyilvános] »282« 1991., 20 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Fehér Erzsébet (1936)
    Vegyészmérnök. 1952-57 között laboráns, 1958-tól a Pálma, illetve a Taurus Gumigyár osztályvezetője, 1968-tól főmérnöke. 1978-tól a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1007« 1982., 7 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa, Hegedűs B. András.
  • Fehér Nándor (1941)
    Segédmunkás. 1956-ban nemzetőrként részt vett a budapesti fegyveres harcokban. 1957-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »649« 1995., 3 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Fejtő Ferenc (1909-2008)
    Újságíró, történész. 1932-1933-ban illegális kommunista tevékenységért bebörtönözték. 1934-ben belépett a szociáldemokrata pártba. József Attilával a Szép Szó alapító szerkesztője, illetve a Szocializmus és a Népszava munkatársa. 1938-ban egy írása miatt izgatás vádjával bíróság elé állították, az ítélet elől Franciaországba menekült. 1944-1947 és 1950-1974 között az AFP kelet-európai hírmagyarázója. 1947-1949 között a párizsi magyar követség sajtóirodájának a vezetője. 1949-ben a Rajk-per elleni írásával végleg szakított a magyar politikai élettel. 1972-1982 között a Politikai Tudományok Főiskolája kelet-európai szemináriumainak igazgatója.
    [nyilvános] »766« 2003., 10 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Fekete Ferenc (1928-1998)
    Agrárközgazdász, egyetemi tanár. Népi kollégista, 1953-1954-ben Dobi István titkára. A Közgazdasági Szemle alapító főszerkesztője. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja.
    [kutatható] »13« 1986., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Nagy Gyula.
  • Fekete József (1921)
    Az 1950-es években a győri Vagongyárban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökségének tagja, a fegyelmi bizottság elnöke volt. 1958-ban tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték, 1964-ben szabadult.
    [kutatható] »702« 1997., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Fekete László (1918–?)
    Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »408« 1991., 6 ív.
    Készítő: Ungváry Rudolf.
  • Fekete László (1926–1999)
    Villanyszerelő. 1948-1960 között izgatás és szervezkedés vádjával többször börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »246« 1990., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Fekete Pál (1928)
    Tanár. 1956-ban a békéscsabai, majd a békés megyei forradalmi tanács elnöke. 1958-ban másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után tanári hivatását nem gyakorolhatta, segéd-, majd szakmunkásként dolgozott.
    [kutatható] »653« 1995., 6 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Fekete Zsolt (1948-2004)
    Sütő- és édesipari üzemmérnök, majd takarító. Fekete László fia. Fekete László (1918). Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték. [GY]
    [kutatható] »613« 1995., 5 ív, hangfelvétel és melléklet.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Fencsik Flóra (1928–2016)
    Újságíró, műfordító. Az ötvenes években előbb a Szabad Nép, majd 1956-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1956 tavaszától ő is tudósított a Petőfi Kör üléseiről. A hatvanas évek közepétől 1982-es korkedvezményes nyugdíjazásáig az Esti Hírlapnál dolgozott mint kulturális újságíró. Forgács Pál szakszervezeti vezető felesége.
    [nyilvános] »854« 2007., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Fenyőfalvi Antal (1919-1993)
    Vasutas. A forradalom alatt a Kelenföldi pályaudvar állomásfőnökévé választották. 1956 decemberében a Bakonyban felderítő tevékenységet folytatott. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »266« 1991., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Fenyőfalvi György (1954)
    Adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, a Társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Pénztárának általános igazgatóhelyettese. Fenyőfalvi Antal fia. Fenyőfalvi Antal (1919-1993). Vasutas. A forradalom alatt a Kelenföldi pályaudvar állomásfőnökévé választották. 1956 decemberében a Bakonyban felderítő tevékenységet folytatott. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. [GY]
    [kutatható] »680« 1997., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Ferenczy Béla és Ferenczy Klára (1938 és 1945)
    Építészmérnök. Diáktársával november 14-én lépte át az osztrák határt. 1957 nyarán érettségizett Innsbruckban, majd a Bécsi Egyetemen 1964-ben diplomázott építészmérnök szakon. 1966-ban tervezőirodában helyezkedett el, majd 1975-ben önálló irodát nyitott. Felesége Ferenczy Klára, tanár. A hetvenes évek elején házasságkötésüket követően illegálisan emigrált. A nyolcvanas-kilencvenes években a bécsi Szent István Egylet aktív tagja volt. A Bécsi Napló szerkesztője, Közöttünk élnek címmel emigráns magyarokkal készített interjúkat közöl.
    [kutatható] »906« 2005., 5+2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Feri Sándor (1895-1986)
    1916-1920 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1937-től az illegális KMP tagja, a Vörös Segély aktivistája. 1944-1945-ben a szovjet NKVD munkatársa, majd az MDP jogügyi osztályának vezetője. 1950-től a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája. 1953-ban kizárták a pártból, elbocsátották állásából. 1956 végén tolmács, közvetítő a Kádár-kormány és a szovjet szervek között. 1957 után külkereskedelmi vállalatoknál jogi tanácsadó.
    [kutatható] »51« 1985-1986., 16 ív és melléklet.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Filep István (1931-2008)
    Történelem-földrajz szakos tanár. 1956-ban Karcag Város Forradalmi Tanácsának titkára volt. 1957-ben öt év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után kazánfűtő, 1964-től az Iparművészeti Tanács munkatársa, majd a Bútorért Vállalat művészeti tanácsadója volt.
    [nyilvános] »228« 1990., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Filipszky Zoltán (1928)
    Közgazdász. 1949-1961 között a Pénzügyminisztériumban tisztviselő, titkárságvezető, 1970-1980 között főosztályvezető. 1961-1970 között a Magyar Nemzeti Bank Tervgazdasági Igazgatósága vezetője. 1980-tól a Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese.
    [kutatható] »1053« 1982., 5 ív.
    Készítő: Mérő Katalin.

Oldalak