Kolozsváron apám jó barátjának a nagyobbik lánya, Kertész Maya fogadott be minket. Illegális kommunista volt, és bujkálva maradt meg Erdélyben. Hozzá mentünk, ott aludtunk. Akkor a körülmények olyanok voltak, hogy mindenki befogadott mindenkit. Hiába volt házunk, mások laktak benne. A tulajdon abban az időben nem létező fogalom volt. Apám visszament a Szamosújvári Szeszgyárba könyvelni. A gyárnak volt Kolozsvárt irodája, ő ott dolgozott. Aztán albérletben laktunk egy asszonynál, egy szobában. Közös volt a konyha. Tudom, anyám valamilyen petróleumégős micsodán főzött. Abszolút hősiesen csinálta az egészet.