Miután a nevem ilyen jól forgott, mindenkit hozzám küldtek, mikor a ’80-as évek végén elkezdődött a vállalatalapítási őrület. Elkezdtek hozzám jönni megbízások. Volt olyan, hogy 10-12 megbízásom volt, részben külföldi vállalatalapításokkal, később könyvizsgálóként kértek fel ilyen cégek, mint a Chemolimpex, a Biorex, a Biopharma. Olyanokat is csináltam, hogy Varga Edit, a Richter gyár igazgatója, amikor nyugdíjba ment, odakerült a Taurus Gumigyárba, hogy a külkereskedelmi részlegét szervezze meg. Elég bonyolult volt, mert nem foglalkoztak külkerrel. Akkor felkértek engem, és a külker rendszerét a Taurusnak velem csináltatták meg. Nem hálózatépítés volt, hanem, hogy hogyan kell külker számvitelt, pénzügyet csinálni. Nagyon sokféle munkát végeztem megbízással. Mint könyvvizsgáló működtem a ’80-as évek végétől, volt vagy 5-6 vállalatom, ahol könyvvizsgáló voltam. Volt külker is, de volt gyógyszer is. Mind vadonatúj kis cégek, mint a Biorex, az egy gyógyszerforgalmazó cég, amit később megvett a First Hungarian Fund, az Első Magyar Amerikai Alap. Mikor ez a cég fellendült néhány év múlva, akkor egy nagy könyvvizsgáló cégnek kellett átadni a könyvvizsgálatot, nem lehetett egyszemélyes. Így jártam máshol is, a Láng autó-importőr cég, amely Magyarország 2. vagy 3. legnagyobb autóalkatrész importőre volt, oda elkerültem könyvvizsgálónak. Ott voltam nem tudom, hány évig. Aztán eladták egy svájcinak, és át kellett adnom.
Akkor, 1994-ben kiváltottam az egyéni vállalkozói igazolványt. Ez volt egy fordulat. Úgy gondoltam, elég önző vagyok ahhoz, hogy nekem a Richter ad biztos egzisztenciát, a Medimpexnél már nem maradt számomra megfelelő munka, és kegyelemből nem akartam ott maradni. Egyedül maradtam, nekem a munka volt a lényeg. Kb. 8 vállalatnak voltam a könyvvizsgálója az elmúlt években, nagyvállalatoknak. A gyógyszeriparban mindenki jött, hogy én adjak tanácsot, közös külföldi vállalatokban a minisztérium is mindenkit hozzám küldött. Nem volt ilyen hálózat, nem volt tapasztalat a Pénzügyi Központban sem. Vállalati tapasztalat, felső szintű volt, de azt, hogy a gyakorlatban mit kell csinálni, azt én elég jól tudtam. Rengeteg megbízásom volt. Mondtam a Taurus Gumigyár külker részlegének a teljes szervezési feladatát, engem hívtak oda annak az egész szervezését, felépítését A-tól Z-ig pénzügyileg felépíteni 1989-ben. Akkor rengeteg könyvvizsgálói megbízásom volt, még nem voltam önálló, de szerződéssel szakértői munkát és könyvvizsgálatot végeztem. Nemcsak gyógyszercégeknél, hanem volt gépipari cégnek, a Technoimpexnek csináltam egy külföldi vállalatalapítást. Nagyon sokan jöttek, és én elvállaltam. ’94-ben vagy ’95-ben kiváltottam az egyéni vállalkozóit, és azt mondtam Lovas Lacinak, hogy én most már egyéni vállalkozó vagyok, és megbízások alapján vállalok könyvvizsgálatokat. Abba nem szólt bele, de be kellett jelentenem. Voltam sok helyen felügyelő bizottsági tag, méghozzá külföldön elég sok vállalatnál, voltam Indiában, Németországban, Jamaicában, Olaszországban, mert ott is alapítottunk egy vállalatot, és ott is nagyon sokáig igazgatósági tag voltam. A férjem a hűtőiparnál dolgozott, és annak a privatizációjára egy amerikai-olasz cég jött ide, és valahogy rajtuk keresztül évekig voltam a magyar hűtőipar, a Mirelit felügyelő bizottságának az elnöke. Ez nem mind az egyéni vállalkozói tevékenységem folytán, mert előtte is lehetett vállalni ilyet, csak be kellett jelenteni, és nem lehetett ellenérdek. Igazgatósági tag nem voltam, azt hiszem, csak felügyelő bizottsági tag. Tudniillik a számviteli-pénzügyi tudást a felügyelő bizottságban hasznosítják. Az igazgatótanács a nagy „haverság”. A felügyelő bizottság pedig az, aki érti a szakmát.
Az én pályám úgy folytatódott, hogy gyakorlatilag mindegy, milyen minőségben, ’95-től egyéni vállalkozóként dolgoztam. Végül is csináltak a Richterben egy holding vállalatot, nem olvasztották be a nagy Richterbe, ami kezeli ezeket a kis vállalatokat. Annak vagyok még a mai napig is a felügyelő bizottsági elnöke, de a tevékenységemet a Richterben olyan 3 éve befejeztem. Bementem Bogsch-hoz, és mondtam, hogy a tevékenységemet a Hiripi kollégám teljes mértékben el tudja látni, felnőtt ott is egy 8 személyes osztály. Ők nem csak az eredetileg Medimpex által alapított vállalatokat menedzselik, hanem azóta a Richter által alapítottakat is. Lengyelországban, Romániában, Moldáviában is csináltak egy-egy gyárat. Moldáviában nem is egyet, hanem kettőt. Egy vadonatújat Indiában ezzel a régi partnerrel, egy fermentációs gyárat. Akartak most egy nagy lengyel projektet, de az nem jött össze. Csináltak Oroszországban, még régebben, egy termelővállalatot, Ukrajnában még egy vállalatot. Ezeket a Richter mind önállóan alapította, de ez a holding kezeli. 3 éve úgy gondoltam, hogy ott már nem tudok újat alkotni, egyet még mindig kérnek, hogy tanítsam azokat, akik kimennek, úgyhogy ezt boldogan vállalom, most már teljesen szívességből. Maradtam ennél a kis holdingnál a felügyelő bizottság elnöke, ez a kapcsolatom maradt, és az, hogy nagyon szívesen látnak engem ott minden hónapban, kérik, hogy jöjjek, és mindig tudok valamit mondani nekik. A hálózat most már a régi vállalatok és az új alapításokkal együtt kiteszi a 20-25 céget, és ezenkívül még mindig van olyan kiküldöttjük, aki csak irodaként működnek.