Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Kovács Kálmán (1928)Villamosmérnök, gazdasági szakmérnök. 1949-től a Standard, majd Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban szakmunkás, 1963-tól függetlenített párttitkár, 1969-től osztályvezető, 1973-tól kereskedelmi igazgató.[kutatható] »1056« 1982., 4 ív.Készítő: Szigeti Katalin.
- Kovács Nándor (1933)Munkás, építészmérnök. 1952-ben tiltott határátlépés kísérlete miatt négy év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a nemzetőrség tagja, emiatt Kistarcsára internálták.[nyilvános] »254« 1990., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Gyula.
- Kováts Gábor (1922-1991)Vegyészmérnök. 1953-tól a Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatója. 1956-ban a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumban igazgató, a forradalmi bizottság tagja. 1957-től a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatóhelyettese. 1970-től a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál középszintű vezető.[kutatható] »1077« 1983., 10 ív.Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
- Köveskuti Lajos (1927–2014)Villamosmérnök. 1952-1958 között hivatásos katona. 1959-től a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke, műszaki vezetője, 1976-tól elnöke.[kutatható] »1124« 1984., 4 ív.Készítő: Baross Gyöngyvér.
- Krassó György (1932-1991)Közgazdász, fordító, esztergályos. 1956-ban fegyveres felkelő, majd részt vett a november 4. utáni politikai ellenállásban. 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. A demokratikus ellenzéki mozgalom aktív résztvevője. 1985-1989 között Londonban a Szabad Európa Rádió és a BBC munkatársa. [T][nyilvános] »651« 1985., 10 ív, hangfelvétel és melléklet.Készítő: Pallai Péter.
- Kriston Ferenc (1939)Külkereskedő. 1956 szilveszter estéjén lépte át az osztrák határt. Az érettségit az innsbrucki magyar középiskolában tette le, majd egyetemi tanulmányokat folytatott, többek között a Világkereskedelmi Főiskolán.[kutatható] »901« 2005., 2 ív, hangfelvétel .Készítő: Lénárt András.
- Krokovay Zsolt (1946)1974 és 1979 között a Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén tanított, ahonnan ellenzéki beállítottsága miatt eltávolították. 1985-ben Nagy Britanniában, Leicesterben tanult, 1986 és 1989 között pedig az Egyesült Államokban, az Arizonai Egyetemen (Tucsonban) vendégkutató volt. 1990 óta Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója. Tanított még a Kodolányi János Főiskolán és a Wesley János Főiskolán. 1996 óta a filozófiai tudományok kandidátusa. [MM][nyilvános] »863« 2006-2007., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Apor Balázs.
- Kuczka Péter (1923-1999)Költő, író, újságíró, műfordító. 1948-1956 között pártfunkcionárius és a Magyar Írók Szövetsége titkára. 1954 után az irodalmi ellenzék aktív tagja. A forradalom alatt az Országos Nemzeti Bizottság titkára. 1957-1964 között kitiltották az irodalmi életből. 1976-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, a science fiction irodalom magyarországi népszerűsítője.[kutatható] »48« 1987-1988., 34 ív, hangfelvétel.Készítő: Havas Fanny.
- Kuklay Antal (1932)Katolikus pap, művészettörténész. 1956-ban Budapesten teológushallgatóként részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában és a vidéki papokat tájékoztató brosúra készítésében. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után nem gyakorolhatta hivatását, ipari, majd ásatási segédmunkásként dolgozott. A hatvanas években Sárospatakon létrehozta és azóta is gondozza a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. 1973-tól Köröm községben plébános.[nyilvános] »216« 1989-1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Kun Miklós (1908-2005)Orvos, pszichiáter, illegális kommunista. 1956-ban főorvos a hévízi kórházban, ahol a politikai perek áldozatai az első kezelést kapták. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosaként ment nyugdíjba.[nyilvános] »188« 1988-1989., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Rejtő Gábor.
- Kun Zsigmond (1893-2000)Postai tisztviselő, közgazdász, baloldali polgári radikális, george-ista. Kapcsolatban volt a Galilei-körrel, valamint Jászi Oszkárral és körével. 1928-tól a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének titkára. 1938-1939-ben a Magyar Fórum szerkesztője. Az óbudai Népi otthon lakásmúzeum létrehozója.[nyilvános] »31« 1985., 14 ív, hangfelvétel.Készítő: Tóth Pál Péter.
- Kunszt György (1924-2010)Építészmérnök. 1949-1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1980-tól igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. 1946 őszén csatlakozott Szabó Lajos és Tábor Béla filozófusok köréhez, több filozófiai mű szerzője.[nyilvános] »323« 1990-1991., 11 ív.Készítő: Czakó Ágnes.
- Kuti Lajos (1920)Gépészmérnök, közgazdász. 1945-től műszaki rajzoló. 1948-tól a Csepel Vas- és Fémművekben mérnök, középszintű vezető. 1963-1980 között a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója.[kutatható] »1058« 1983., 10 ív.Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
- Ladányi Endre (1925–2005)Gépészmérnök. 1946-1950 között függetlenített pártmunkás. 1950-től a Ganz-Mávagban munkás, főmérnök, majd beruházási igazgató.[kutatható] »1024« 1982., 6 ív.Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
- Lajos Ferenc (1912–1998)Grafikusművész, könyvkiadó kisiparos. 1956-ban a Képzőművész Szakszervezet újjászervezője és elnöke.[nyilvános] »290« 1991., 31 ív, hangfelvétel.Készítő: Gyenes Pál.
- Lajtai Endre (1939)Felvonó- és villanyszerelő. Édesapját, Lajtai Lajos (1911-1978), vegyészmérnököt, aki a forradalom idején a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsának elnöke volt, 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után ciánozóként dolgozott Pécsett.[GY][nyilvános] »677« 1996., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Havas Fanny.
- Lakatos Éva (1905-1993)Illegális kommunista, pártalkalmazott. 1935-1945 között a Szovjetunióban élt, 1939-től a moszkvai rádió munkatársa. 1945-től vezető pártfunkcionárius. 1958-tól az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője, 1965 után az Országos Filharmónia igazgatója.[nyilvános] »117« 1987-1988., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Ferber Katalin.
- Lakatos György (1913-1995)Gépészmérnök, feltaláló. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatómérnöke, Bródy Imre fizikus munkatársa.[kutatható] »376« 1991-1992., 14 ív és melléklet.Készítő: Garai Gábor.
- Lakatos Imre (1908-1994)Jogász, kúriai bíró. 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsán, 1957-1962 között a Legfelsőbb Bíróságon tanácsvezető bíró, majd vállalati jogtanácsos.[kutatható] »16« 1986., 18 ív, hangfelvétel.Készítő: Lakatos Mária.
- Lakatos István (1927-2002)Író, költő, műfordító. A Petőfi Kör előzményének, a Bessenyei Körnek megalakítója. A forradalom alatt az Igazság munkatársa, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. Két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Az interjú életének 1954-1958 közötti szakaszával foglalkozik.*[kutatható] »326« 1984., 2 ív és melléklet.Készítő: Hegedűs B. András.
- Lakits István (1932)mérnök, informatikai menedzser. 1945 után felvidéki családi birtokaikat elkobozták. Családja 1948 decemberében Franciaországba emigrált. Az École Nationale des Telecommunications-on szerzett diplomát. Az 1956-os magyar forradalom idején visszatért Magyarországra, a soproni főiskolások egyik fegyveres osztagához csatlakozott. 1957-ben a Thomson céghez került, mikrohullámú csövek tervezésével foglalkozott, majd a tervező osztályt vezette. A hatvanas évek második felétől az IBM marketing menedzsere, majd a Saint Gobain nagyvállalat stratégiai menedzsmentjében dolgozott. Később a BNP-csoport központi számítástechnikai igazgatója volt 1992-ig. Szakértőként tagja volt a MNB mellett létrehozott Informatikai Tanácsnak. Egy PHARE-projekt keretében az Országos Takarékszövetkezeti Alap (OTIVA) felállítását vezette.[nyilvános] »966« 2014, 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Somlai Katalin.
- Lamberger Frigyes (1929–2014)Külkereskedő. Szülei a Tanácsköztársaság után Ausztriába, majd a harmincas évek elején a Szovjetunióba emigráltak. Családjával 1956 tavaszán települt vissza Magyarországra. Villanyszerelő, majd idegenvezető és kísérő tolmács az IBUSZ-nál, 1969-től a NIKEX külkereskedője, majd 1978-82 között a METRIMPEX szófiai kirendeltségvezetője volt. A nyolcvanas években COCOM-listás termékekkel kereskedett, a kilencvenes években a Lukoil tanácsadója volt.[kutatható] »852« 2006., 11 ív, melléklet és hangfelvétel.Készítő: Molnár János.
- Lambrecht Miklós (1921-1992)Orvos, kórboncnok, tudománytörténész. 1948-49-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet munkatársa volt, majd a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. 1956-ban a kórház önkéntes mentőszolgálatának vezetője lett. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1982-ig kórboncnokként dolgozott, majd nyugdíjasként az Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A TIB és az SZDSZ egyik alapítója.[zárt] »192« 1988-1989., 37 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Landler Erzsébet (1906-1986)Közgazdász. 1918-1928 között apjával, Landler Jenővel Bécsben, majd apja halála után 1946-ig a Szovjetunióban élt emigrációban. 1949-1971 között az Országos Tervhivatal munkatársa, főosztályvezető-helyettese. Férjét, Biermann Bélát 1937-ben a Szovjetunióban politikai perben halálra ítélték, és kivégezték.[nyilvános] »17« 1986., 41 ív, hangfelvétel.Készítő: Szigeti Katalin.
- Láposi Sándor (1930)Katonatiszt. 1956-ban a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, október 27. és november 4. között a miniszterelnök védelmére rendelték a Parlamentbe. 1956 decemberében leszerelt a hadseregtől, később közgazdászként dolgozott.[nyilvános] »263« 1991., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Garai Gábor.
- Lasota, Eligiusz (1929–2001)Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.*[nyilvános] »485« 1991., 3 ív.Készítő: Tischler János.
- Lassan György (1936)Fémmunkás. 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, majd a Corvin közben harcolt, a Práter utcai felkelőcsoport parancsnoka volt. Részt vett a november 4. utáni harcokban. Az USA-ban él.[nyilvános] »511« 1993., 4 ív.Készítő: Horváth Miklós.
- László György (1924)Textilmérnök, közgazdász. 1947-1954 között a Magyar Posztógyárban középszintű vezető, majd függetlenített párttitkár. 1954-1961 között a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán főmérnök. 1961-től a Bőr-, Textil- és Szőrmeipari Tröszt, 1963-1984 között a Patyolat Vállalat igazgatója.[kutatható] »1128« 1984., 7 ív.Készítő: Darvas Péter.
- László Gyula (1910-1998)Festőművész, régész, történész. 1940–49 között a kolozsvári, majd 1957-től a budapesti ELTE professzora, a honfoglaláskori magyar történelem és az őskori művészetek specialistája. Nevéhez fűzödik a kettős honfoglalás elmélete. [T][nyilvános] »203« 1988., 5 ív.Készítő: Lengyel Gabriella.
- Latinger Erzsébet (1936)Segédmunkás. Diósgyőrött, majd Ózdon élt. 1956 novemberében Angliába, majd 1969-ben Ausztráliába emigrált. *[kutatható] »716« 1999., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Laurenszky Ernő (1929–2015)Történelemtanár. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör pedagógusvitáján, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, tagja volt az Egyetemi Zászlóaljnak. 1956. október 29-én megsebesült.[nyilvános] »362« 1991., 9 ív.Készítő: Gyenes Pál.
- Lay Imre (1938)Esztergályos kisiparos Erdélyben. 1956-ban középiskolásként részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség szervezésében. 1959-ben Marosvásárhelyen húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-ben szabadult.[nyilvános] »563« 1993., 4 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Lázár Imre (1935)Könyvtáros, tanár. Az 1956-os Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány sajtóreferense. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték. 1990 óta Hajdúböszörmény polgármestere.[nyilvános] »427« 1992., 3 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Lazur Barna (1930-1999)Katonatiszt, épületgépész-technikus. 1956-ban a szegedi nemzetőrség parancsnoka, november 5-19. között Jugoszláviában internált. 1957 januárjában megtagadta a katonai hűségesküt, leszerelt, majd 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »153« 1989., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Kozák Gyula, Mécs Imre.
- Lendvay György (1919–2009)Vasesztergályos. 1956-ban a Ganz Vagon- és Gépgyár munkástanácsának elnöke. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult.[nyilvános] »528« 1993–1994., 12 ív.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Lengyel Balázs (1918-2007)Író, szerkesztő, irodalomtörténész. Az Újhold, illetve az Újhold Évkönyv sorozat egyik szerkesztője. Elsősorban a Magyar Írók Szövetsége forradalom alatti és utáni szerepéről, hathetes előzetes letartóztatásáról és a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról beszél.*[nyilvános] »483« 1992., 6 ív.Készítő: Standeisky Éva.
- Lengyel Gabriella (1948–2020)Szociológus. 1971-ben Kemény István tanítványa lett, az ő hatására kezdte el egyetemi tanulmányait az ELTE történelem–szociológia szakán. A hetvenes évektől a demokratikus ellenzék tagja volt, számos akcióban vett részt. 1979-ben egyik alapítója a Szegényeket Támogató Alapnak. Alapító tagja a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Részt vett a Wesley János Főiskolán a szociális munkás szak beindításában, évekig tanított is ott, illetve az ELTE-n.[kutatható] »1167« 2010-2011, 60 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár János.
- Libik András (1932)Filmrendező, filmproducer. 1953-ban fél évet tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahonnan renitens megnyilvánulásai miatt eltanácsolták. A forradalom alatt több tömegmegmozdulásban vett részt. Novemberben Párizsba emigrált, majd Németországban telepedett le. Az 1970-80-as években több játékfilmet forgatott koprodukcióban Magyarországon. Dokumentumfilmet készített 1956-ról.[kutatható] »186« 1989., 14 ív, hangfelvétel.Készítő: Körösényi András.
- Libik György (1919-1995)Mérnök. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága METESZ által delegált tagja, a semlegességi nyilatkozat egyik előkészítője. 1957-1991 között Svédországban élt, a svéd kormány tudományos tanácsának tagja.[nyilvános] »330« 1991., 17 ív és melléklet.Készítő: Standeisky Éva.
- Lichtenstein Sándor (1928-1999)Munkás. 1956-ban az újpesti nemzeti bizottság tagja, részt vett Mindszenty József Budapestre hozatalában. 1959-ben a Kósa Pál és társai elleni perben halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után munkás, építész. A nyolcvanas években Kanadába emigrált.[zárt] »121« 1979., 29 ív.Készítő: Krassó György.